Magyarország egyik méltatlanul elfeledett kisvasútja a Börzsöny Kisvasút, amely Szob és Márianosztra között közlekedik. 1912-ben épült a pálya, amelynek elsődleges célja a márianosztrai kőbánya kiszolgálása volt. A vonatok gőzmozdonyokkal és fékezőkkel közlekedtek. 1953-ban állami tulajdonba került a kisvasút, 1955-ben pedig a meglévő mozdonyokat MÁV-rendszer szerint számozták át. A kisvasúton vegyes üzem volt: gőzmozdonyok és C50-es dízelmozdonyok dolgoztak (utóbbiak párban, mert teljesítményük nem volt elegendő a tehervonatok továbbításához). Az 1950-es években egyébként megpróbálkoztak a Szob és Márianosztra közötti személyforgalom beindításával, de néhány év múlva megszűnt a személyforgalom.
Később Mk48-as dízelek érkeztek a Hegyközi Kisvasútról, hogy a gőzösöket végképp kiválthassák. A kisvasút forgalma fellendülőben volt: a MÁV a márianosztrai kőbányából hordta a követ a pályafelújításokhoz, illetve a körvonalazódó bős-nagymarosi vízlépcső munkálataihoz is szükség volt a kőre. A bekövetkező rendszerváltás azonban keresztülhúzta ezeket a számításokat: a magyar fél visszatáncolt a vízlépcső ügyében (északi szomszédaink nem - majdnem rá is ment a Szigetköz...), illetőleg a pályafelújítások is elmaradoztak. A kőbányát magánkézbe adták, az új tulajdonos pedig teherautókon szállította el a kibányászott követ. A kisvasút üzemeltetése végképp okafogyottá vált, ezért 1993-ban, bezárták a forgalom időszakos szüneteltetéséről döntöttek. A járművek Kecskemétre, Nyíregyházára, Úrkútra és a Széchenyi-hegyi Gyermekvasútra kerültek.
Újjáépítés
Civil szervezetek részéről már a kilencvenes évek közepén igény jelentkezett a kisvasút újranyitására, illetőleg összekötésére a nagybörzsönyi vonallal. A kezdeményezés mögé később beállt Szob és Márianosztra önkormányzata is. Röpke tíz év elteltével egy EU-pályázat keretében 600 000 000 forint támogatást nyertek a Szob és Márianosztra közötti szakasz újjáépítésére. A magam részéről itt vonnék egy párhuzamot a négyes metróval: az is relatíve sokba került ahhoz képest, hogy elég rövid, és a kutya sem utazik rajta.
A felújítás során a pályát rekonstruálták, betonaljakat építettek be, valamint behozták a szobi vasútállomás tőszomszédságába. Forgalmi szempontból eléggé biceg a pálya, ugyanis csak a két végállomáson van keresztezési lehetőség. Az "eredeti" kisvasúton ugyanis ezeken kívül Malomvölgyben és a Holdfény-tisztásnál is tudtak találkozni a szembejövő vonatok.Kitérők helyett újabb megállóhelyek létesültek a vonalon (Szobtól felfelé ebben a sorrendben): Malomkert, Barackos, Petyeráktanya, Máriakút, Malomvölgy. Ezeken a megállóhelyeken (Máriakút kivételével) ma már nem állnak meg a vonatok, kihasználtságuk a nullához konvergál. Néhány helyen még lámpákat is felszereltek. Két útátjáró is található a vonalon: az egyik a szobi járműtelepnél, a másik pedig Malomvölgynél található, mind a kettő fénysorompóval van biztosítva. A menetrendszerinti forgalom 2009-ben indult meg.
A jelen és a Fotósnap
2014 tavaszán néhány barátommal a kötelező közösségi szolgálat keretében a Börzsöny Kisvasúton (most így hívják a kisvasutat) dolgoztunk. Talán a második alkalomkor kerestek meg bennünket a helyiek, hogy lenne ez a Fotósnap, tudnánk-e segíteni a szervezésben, mert nekünk ebben nagyobb a tapasztalatunk. Először csak egy fotósvonatról volt szó, aztán később jött az ötlet, hogy legyen inkább egy egész napos dzsembori, napijeggyel, satöbbivel, ahol a kisvasút teljes járműparkja bemutatkozik (ami épp ott van és hadra fogható).
A keletnémet L60-as dízel, amely általában a személyvonatokon dolgozik.
A Piroska néven is futó MD40 001-es.
A Bömbi néven is közszereplő Skoda tolatómozdony
A legutolsó képen látható kisfiúról érdemes szót ejteni: ő az ún. Szakszolgálat egyik tagja. A Szakszolgálat tagjai társadalmi munkában dolgoznak a kisvasúton, és különböző forgalmi teendőket látnak el, például körüljáratják a mozdonyt, meg ilyenek.
A Fotósnapot illetően a következő volt a koncepció: a vonalat kettéosztjuk Szob és Máriakút, valamint Máriakút és Márianosztra között. Az L60-assal továbbított személyvonat az egész vonalon közlekedik, a Skodával vonatott fotósvonat Szob és Máriakút között A Máriakút és Márianosztra közötti részen pedig az MD40-es közlekedik az UV-pótkocsival, ami amúgy a legnagyobb sláger volt aznap.
Az UV-pót a szobi telepen. A telepen egyébként valódi kincseket találni, nézzük csak meg a zöld M28-ast a fűtőház mellett (balra)!
Feladatunk volt fotóhelyek kialakítása a vonalon. Ez nem tűnt egyszerű feladatnak, lévén, hogy a vonal szinte végig erdőben halad, nem túl fotogén helyeken. Úgy döntöttünk, hogy időszakos megállóhelyeket alakítunk ki a vonalon, ahonnan könnyebben meg lehet közelíteni a jól/jobban fotózható helyeket. Három ilyen megállót terveztünk: Holdfénytisztást, Kőbányát, és Márianosztra-alsót.
Építési terület! A reggeli első szobi személy halad át a kialakítandó Holdfénytisztás megállóhelyen.
Három-négy erre szánt hétvége, és különböző netes hirdetmények után eljött a nagy nap: május 17. Őszintén reménykedtünk, hogy nem volt hiábavaló a sok erőfeszítésünk. Reggel egy kis komplikáció lépett fel, mivel a Skoda nem akart beindulni, így az aznapi kedvenc témám komoly veszélybe került (a villamos valamiért hidegen hagyott). Végül persze sikerült vele kijárni, és kezdődhetett a móka. És a látogatók szállingózni kezdtek! Azért nem volt tömegrendezvény, kezdetnek mindenesetre nem volt rossz :)
Délutáni találkozó Szobon
A nap végére az időjárás esősre fordult. A Skodát be kellett menekíteni a telepre, mivel az csak nyitott kocsikat húzott. A másik két vonat Márianosztrán összezárt, és együtt jött le Szobra.
Délutáni csoportkép a szobi telepen. A Skoda most húz be a színbe, a Piroska már bent van. A villamos meg nyitott ajtóval árválkodik szokásos előfordulási helyén, a szabad ég alatt.
